Might Read&Watch it: Pretty Little Liars (Hazug csajok társasága)

Sziasztok!
Ugyan egy komment nem érkezett az előző posztra, de azért én itt vagyok megint. Remélem, ez kicsit nagyobb népszerűségnek fog örvendeni.




A Pretty Little Liars mára az egyik legnépszerűbb sorozattá nőtte ki magát. A 2010-ben indult amerikai sorozat 7 évadot élt meg, tavaly tavasszal lett vége, bár itthon még csak az ötödik évad ment le a TV-ben. A magyar rajongók egyelőre fellélegezhetnek, az utolsó két évad szinkronizálásáig még ugyan várni kell, de számukra még nem ért véget a sorozat. :)
De miről is szól, hogy ennyire lázban tartja a világot?

- A sztori:

Aria, Hanna, Emily, Spencer és Alison a legjobb barátnők voltak. Ők voltak Rosewood csajbandája, mindenki ismerte őket. Egy nyári éjszaka azonban az életük örökre megváltozik, ugyanis Alison eltűnik. Ha ez nem lenne elég, a történtek után egy évvel a többiek SMS-eket kezdenek kapni egy bizonyos "A"-tól, aki ismeri az összes titkukat, amit csak Alison-nak mondtak el, és azzal fenyegeti őket, hogy ha nem teszik azt, amit mond, hamarosan az egész város is tudni fog a sötét kis dolgaikról. A 4 lány természetesen a nyomára akar bukkanni a titokzatos zaklatónak, főleg miután előkerül Alison holtteste. Ha nem Ali üzenget nekik, akkor ki? Ki az, aki minden titkukat tudja?

 Szereplők:

 - Alison DiLaurentis:

 Alison volt a lánybanda központja, egyben a suli legnépszerűbb csaja és méhkirálynője. Az angyali kinézete ellenére (szőke, kékszemű) igazi manipulátor volt. Mindig tudta, hogy pontosan mivel érje el a célját, kiket kell megkeresnie vagy megfenyegetnie. Ahhoz, hogy mindig ő kerüljön ki győztesen a különféle helyzetekből, nagyon helyén kellett legyen az esze, így mondhatjuk, hogy Alison a sorozat egyik legokosabb karaktere volt.
Érdekesség, hogy egyszer említi a lányoknak, hogy milyen bájos lenne hirtelen meghalni fiatalon, mert így a teste mindig gyönyörű maradna. Plusz ha még titokzatos is lenne a halála, akkor ő teljes életet élt, mert így nem fogják elfelejteni. Tessék, megkapta, 15 évesen el is tűnt, aztán kész.

Alison

Alison a pilot epizódot leszámítva csak visszaemlékezésekben tűnik fel, így a lányok jelenének csak ilyen szinten része.
A sorozat egyik központi kérdése, hogy Alison-t ki ölte meg, azonban erre sem olyan egyszerű a válasz. A lány ténykedése miatt igen sok ellenséget tudhatott magáénak, tehát a gyanúsítottak listája elég hosszú. Tulajdonképpen a csaj tényleg tudott valamit, hiszen a halála után is része maradt a város életének, ami nem kis teljesítmény.


- Emily Fields:

A tehetséges úszólány a legnormálisabb és legátlagosabb a bandából, mind öltözködésben, mind gondolkodásban. Viszont messze ő a legérzékenyebb, ő veszi legjobban a szívére a dolgokat, noha nem mindig mutatja ki a fájdalmát.
Emily karakterének nagy szeglete a leszbikussága, amit többen többször kihasználnak, köztük Alison is, aki pedig igen közel állt Em szívéhez. Személy szerint nekem tök szimpatikus, hogy bevontak egy ilyen karaktert is, ráadásul az egyik főszerepbe, ugyanis általában a meleg karakter valamelyik mellékszereplő vagy a mű felénél kiderül, hogy nem is meleg és vonzódni kezd a főszereplőhöz, ami nonszensz, mert nem így működik a dolog.

Emily

 Titkai is főleg a szexuális beállítottsága körül forognak, például az aktuális párja személyéről.
Emily A egyik kedvenc SMS-partnere, rengetegszer kapott csak ő üzenetet, ráadásul egyszer A meg is írja, hogy Emily a "kedvence" a lányok közül, ami nem hiszem, hogy egy megtisztelő cím. :D


- Spencer Hastings:

 Spencer, aki férfineve ellenére lány, a céltudatos, mindig szervezett tag a csoportban. A nyomozást is főleg ő mozdítja előre, a 4 lány közül ő a legokosabb, valamint a szorgalma is nagy segítség ilyenkor.
Spencer a jókislánysága ellenére valamit nagyon elrontott, nevezetesen azt, hogy a nővére pasijával kavar, ami minden, csak nem jó.  Ez természetesen bőven elég zsarolási alap.
Spencer amellett, hogy a saját nővére bizalmának elvesztésétől tart (tök jogosan), még az életéért is aggódhat, ugyanis ő A fő fenyegetettje, ő kapta a legtöbb olyan SMS-t, ami arra utal, hogy A meg akarja ölni őt. Érdekes adalék ehhez, hogy Alison és Spencer viszonya sem volt felhőtlen, tehát A tulajdonképpen továbbviszi kettejük konfliktusát.

Spencer

Az nagyon becsülendő benne, hogy az A- balhé mellett is éli a saját életét, próbál a jövőjére koncentrálni. A szülei ügyvédek, ő is hasonló irányban gondolkodik tovább.


- Hanna Marin:

 Hanna mindig is a csapat fekete bárányának érezte magát, ugyanis eleinte a vékony lány igen duci volt, így álmában sem gondolta volna, hogy a többiek akár csak szóba állnak vele. Hanna sokáig bulimiás volt (azaz hánytatta magát, hogy fogyjon), így hamarosan ő is karcsú lett. Az Alison-nal való hasonlósága miatt Ali eltűnése után kb átvette Alison helyét a városban, ő lett a népszerű szőke lány.
Hanna legfőbb titka az, hogy néha hobbiból elcsen dolgokat a boltból, főleg kiegészítőket, esetleg ruhákat. Vagyis mondjuk ki, Hanna bizony lop, ami miatt már le is bukott egyszer, még rendőrségi ügye is lett belőle. Ennek oka egyrészt az, hogy fenn tudja tartani a menő csaj imidzset, amit nyilván csak márkás cuccokkal lehet, másrészt édesapja figyelmét próbálja felkelteni a balhékkal, aki nem figyel rá eléggé.

Hanna

Hanna abban is átvette Alison szerepét, hogy a többi lány titkait ő tudja meg először, ami ugye eddig Ali kiváltsága volt, ő fogta össze az ötöst, mint mindenki titkainak őrzője.
Hanna Spencer után a második legkedveltebb célpontja A-nak.

- Aria Montgomery:

 Aria a leglazábban kapcsolódó barátnő, ugyanis már Alison-nal sem volt olyan szoros a barátsága, a lány eltűnése után pedig elköltözött a családjával, csak később tért vissza Rosewood-ba. Pont emiatt őt zaklatta A a legkevesebbet, mivel ő nem volt annyira nagyon jóban a többiekkel.
Aria a banda művészlelke, akinek a párkapcsolata sem szokványos. Egy bárban ismerkedik meg a megnyerő Ezra-val, akiről azonban kiderül, hogy az új angoltanáruk. Aria azonban így is folytatja a viszonyt, ami tökéletes alkalom A-nak, hogy felhasználja ellene.

Aria

Aria-nak a többi lánnyal sem túl szoros vagy éppenséggel jó a kapcsolata, a többiek őt tartják a leginkább álszentnek és kétszínűnek maguk közül. Ez megmagyarázhatja, hogy A miért Aria-t kereste meg először, hiszen ha Aria a leghazudósabb, akkor A-nak, aki a hazugokra vadászik, fontos ember a bandából.

- A:

 A lányok zsarolója, aki valahogy képes őket megfigyelni és mindig pontosan tudja, hogy merre járnak éppen és általában legalább egy lépéssel előttük jár. Okos, kegyetlen, ugyanakkor nagyon szeret játszadozni is, hiszen ha mindent tud róluk, nevezetesen például, hogy éppen hol vannak vagy hogy mit terveznek, akkor ha meg akarja ölni őket, akkor kb egy hét alatt elintézhette volna a dolgot.
A kiléte az egész sorozat központi kérdése, bár remélem azzal nem árulok el nagy titkot (:D), ha elmondom, hogy nem egy A létezik, a mániákus zsaroló szerep öröklődik, így valahányszor lelepleznek egyet, biztosak lehetnek benne, hogy nemsokára újra ott villog az újabb SMS a mobiljukon.

 - Különbségek a könyv és a sorozat között:

 Tuti vannak olyanok, akik azt sem tudták, hogy létezik könyvváltozat, nekik mondom először, hogy igenis, van könyv, az az alapja. Sara Shephard egy amerikai író, aki ezzel a könyvsorozatával futott be, ami nem kevesebb, mint 16 könyvet tartalmaz, tehát ha olvasni akarsz és szereted a sorozatot, hajrá! Mondjuk nehezítő tényező, hogy csak az első két kötet van meg magyarul, de ha beszélsz angolul, akkor ez sem probléma. :D
Mindezek után nézzük akkor a különbségeket.

• A legfontosabb rögtön az, hogy a négy lány Alison eltűnése után elhidegül egymástól, nem tartják fenn a barátságot, tehát a sorozatbeli csajbanda nincs meg a könyvben. 
• Aria titka nem az Ezra-dolog, ugyanis a könyvben igen hamar lerendezik, mivel a rendőrség letartóztatja a férfit kiskorúval folytatott kapcsolat miatt.
• Emily kapcsolatai még bonyolultabbak a könyvben, mint a TV műsorban.
• Plusz még pár másik dolog, de ahhoz minden szereplőt ismerni kell, úgyhogy laikusoknak nem kezdem el magyarázni.

Összességében:
 
 A horror-thriller műfaj nem igazán kecsegtető érzékeny kis lelkemnek, de a könyvsorozat jóval light-osabb, nincsenek ijesztő zenék és hangok, se hullák a képernyőn, tehát ha érdekel és félős vagy, akkor először azt!
Nyilván más élményt ad, ha előtte olvasod a könyveket, hiszen akkor a sorozatos izgulás kizárva kb, mert a fő részek azért megvannak mindkét feldolgozásban. Én először a TV-verziót javaslom és utána a könyvet, vagy ha ijedős vagy, akkor először a könyvsorozat első része és utána a TV-s.
Ajánlom, ha szereted a tini horror-thrillert és azt, ha ugyanazzal a balhéval nyomnak le több évadot, jelen esetben az A utáni nyomozással, ami bármennyire is csavaros, az alapja minden évadnak az, hogy az aktuális A-t kutatják, ami ötödjére már elég uncsi tud lenni.
Nem ajánlom, ha félsz vagy könnyen megijedsz, esetleg egy átlagos tinisorozatot néznél. Akkor indítsd el inkább a Pletykafészket.
Szerencséd, ha szereted a rajongói oldalakat, ugyanis a magyar oldalt itt találod. Ha el akarnád kezdeni, itt még a részek is fent vannak.

Érdekességek:
 

• A sorozatban szereplő színésznők többsége nem a karaktere szerepére jelentkezett. pl. Aria és Alison megszemélyesítője Hanna-t akarta eljátszani
• Spencer a nézők kedvence.
• A sorozat rengeteg díjjal büszkélkedhet, köztük például a Teen Choice Award-dal, ami az USA-ban egy rangos díj.
• A sorozat főcímdalának születése egyáltalán nem a sorozathoz kötődik. A dal a The Pierces nevű banda Secrets című dala, amit nevezetesen a Hanna-t alakítő színésznő javasolt a rendezőnek, mivel a forgatókönyvről rögtön a dal jutott eszébe.
• Úgy írtam meg ezt a bejegyzést, hogy egy részt se láttam a sorozatból és a könyvet se olvastam. :D Az egyetlen kapcsolatom az volt vele, hogy az Episode nevű játékban elolvastam a nagyon kitekert változatát, amiben az olvasó is alakíthatja az eseményeket. A játékot ezúton ajánlom mindenkinek, bár angoltudás kell hozzá erősen!

 Nagyon remélem, hogy a PLL fanok is elégedettek ezzel a bejegyzéssel, igyekeztem, hogy laikusként is értékelhetőt írjak. Lehet, hogy valamilyen infót rosszul írtam le, ez esetben kérem KULTURÁLTAN jelezni. Kösz.
A bejegyzés végén csak annyit szeretnék, hogy elérkeztünk oda, hogy még egy elem van a listámon, ez is érkezik majd a következő két hétben, utána pedig ajánlások jöhetnek! :)
Addig is tessék élvezni a nyarat, akkor is, ha szakad az eső. :D
Jók legyetek,
by me

Might Watch it: Mirror Mirror (Tükröm, tükröm)

Sziasztok!
Tudom, hogy túl vagyunk a 2 hónapos időhatáron, azonban kitört a nyár, levizsgáztam mindenből, úgyhogy jelenleg képesnek érzem magam arra, hogy írjak. Mindenképpen be akarom fejezni a listát, amiből még mindig van hátra 2 tétel, illetve utána jöhetnek az ajánlások dögivel. :)
Továbbra sem kaptam választ a Facebook-oldalas dologra, de nem adom fel. Innentől a saját kezembe veszem az ügyet és majd akkor eldöntöm én, hogy legyen-e vagy nem.
Mindezek után, térjünk a lényegre.



A film megnézése előtt úgy gondoltam, hogy nem fog tudni sok újat mutatni nekem, hiszen ez is egy Hófehérke feldolgozás, nem tudnak rajta akkorát csavarni, hogy meglepő legyen. Tévedtem, mert bár valóban követte az eredeti történéseket a rendező, az elejétől kezdve érezhető volt, hogy ez valami más lesz. A látványvilág önmagában egy új nézőpontot ad, illetve sikeresen belecsempésztek pár új dolgot is, amik azonban nem zavarták meg az alapsztorit, tehát pluszpont.

- A sztori:

 Most komolyan írjam le? Úgyis tudod, miről szól. :D




Na jó. De csak mert rendes vagyok.




Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyság. A királyi párnak egy nap született egy gyönyörű kislánya. Haja fekete volt, mint az ében, az ajka vörös, mint a vér, a bőre pedig fehér, mint a hó. El is nevezték Hófehérkének.... hogy aztán a mostohaanyja minél több ezzel kapcsolatos poént tudjon elsütni. Az új királynő életének legfőbb célja, hogy a legtöbb partit és társasági eseményt ő rendezze, valamint, hogy Hófehérke önbizalmának letörésével hivatalosan is az övé legyen a királyság. Ez a film nem az ártatlan és naiv királylányról szól. Ez egy szadista mostohaanya és egy megkésett tinédzserkori lázadáson áteső lány viharos kapcsolatának története. Vagy ahogy én hívom, a szürrealista Hófehérke.

Szereplők:

- Királynő:
  
Körülbelül a negyvenes évei elején járhat és igen rosszul viseli, hogy a szépsége kezd megfakulni. Érdekes módon, Hófehérke, mint vetélytárs ebben a tekintetben nem jelent meg, kettejük konfliktusa kizárólag arra korlátozódott, hogy ki a jogos uralkodó.
A királynő mindent hajlandó bevetni annak érdekében, hogy minél tovább fiatalnak látsszon, az egyik jelenetben magát a fiatalító kúrát is megnézhetjük, ami enyhén szólva bizarr és undorító.
Másik különbség az eredetihez képest, hogy itt tényleg volt varázsereje, vagyis jóval több dologra volt képes, minthogy egyszerűen megmérgezzen egy almát és öreggé váljon. Bájitalok, talizmánok, mágikus átjáró, minden volt, ami igazán illett ehhez a színpompás látványvilághoz.
Őszintén szólva, nehéz volt komolyan venni, hogy ő gonosz, inkább egy becsavarodott és unatkozó középkorú nőnek tűnt, akinek annyira unalmas az élete, hogy legfőbb szórakozása a hülye jelmezekben való parádézás.

Igazából csodálom, hogy Julia Roberts elvállalta ezt a szerepet.

Az állítólagos hatalommániája is kicsit mondvacsináltnak tűnt, ha ennyire veszélyezteti őt Hófehérke, akkor az eddigi 10 év alatt, amíg a csaj halott apja helyett kormányzott, simán megölethette volna a mostohalányát. Nem azért, de egy 6-8 éves kiscsajt nem olyan nehéz eltenni láb alól, ha akarja. Nekem úgy tűnt, hogy Hófehérke jelenléte is szükséges neki a boldogsághoz, leginkább azért, mert így szívathatja, csipkelődhet vele és érezheti, hogy újra és újra győz.
Én hiszek benne, hogyha Hófehérke az elején nem olyan töketlen, akkor simán lehetett volna köztük egy normális viszony, talán a királynő egyenrangú partnerként kezelte volna és nem könyvelte volna el egy inkompetens bolondnak. De csak személyes tipp.

- Hófehérke:

Eleinte nagyon idegesített. "Kedves vagyok, aranyos, a szobámban kuksolok egész nap, mert a mostohaanyám azt mondta, hogy nem vagyok jó semmire, fullra nem tudok semmit az országomról, de azért én vagyok a főhős." Kb így. Ezzel nem is lenne semmi baj, azontúl, hogy idegesítő, de az, hogy ezután szinte egyik pillanatról a másikra 180 fokos fordulat és ő lesz a rosszkislány, na azt nem veszem be.
Az önbizalma is elég fura ennek a csajnak, mert egyik pillanatban jaj ő nem jó semmire, következő pillanatban meg kirabol valakit. Valami nagyon nincsen rendben itten...
A szerelmi szál aranyos volt amúgy, tök ártatlanul indult, rengeteget bénáztak mindketten, ami szimpi volt.

Lilly Collins, mint Hófehérke.

Egy dolog volt, ami viszont tökre dühített. A film 2012-es, a kedvenc sorozatom, amit már emlegettem párszor, 2011-ben jelent meg a TV-ben. (Egyszer volt, hol nem volt) Nagyon szomorúnak tartom, hogy a sorozatban megismert egyedi és úttörő bandita Hófehérkét egy az egyben lemásolták a filmben. Pont attól volt újszerű a sorozat, hogy addig mindenki egy kedves és ártatlan Hófehérkét ismert, ott pedig Snow simán behúzott a hercegnek, ha kellett. Itt is kb. ugyanezt láthattuk, ami nekem nagy szívfájdalmam, mert ennek a 2.0.-s bandita királylánynak nem tudtam örülni. :/ Már láttam egyszer valahol.


- Herceg:

Egy szomszédos királyságból keveredett ide, azonban az első benyomásai nem lehettek túl pozitívak, hiszen kirabolják, így kerül a királyi palotába, hogy igazságszolgáltatást kérjen. Végtelenül jóindulatú és udvarias, elviseli a királynő hóbortjait, ugyanakkor ő is lehetne bőven erélyesebb, ha tetszik neki Hófehérke, akkor kapja derékon, kérje feleségül vagy hívja randira, oszt csá. Nem, ő addig szerencsétlenkedik, míg a csajnak nyoma vész, mert elküldték a vadásszal sétálni egyet az erdőbe...
Voltak jó jelenetei, de azt nem mondom el, mert spoiler-gyanús.

Prince Charming

- Törpék:

Na ez az a pont, ahol pláne borul a papírforma, ugyanis ezek a törpék ártatlan erdei utazók kifosztásából tartják fenn magukat. Bányászat? Ugyan kérlek, ez sokkal jobb meló.

Szomorú, egyben fontos adaléka a törpék sztorijának, hogy mivel mások, mint az emberek, kiutálták őket a településekről, ezért kényszerültek az erdőbe, valamint a munkájuk elhagyása miatt lopásból kell megélniük.

Most pedig figyelj, mert fontos rész jön. Az, hogy valaki más, az nem bűn. Nem tehet róla, nem az ő hibája. Ha te nem tudsz vele barátkozni vagy szeretni, az rendben van. De kötelességed elfogadni úgy, amilyen, nem bántani, nem leszólni, nem beleszólni az életébe csak azért, mert valamiben más. Neked sem esne jól, tehát te se rekessz ki másokat emiatt. Kerüld el, ha máshogy nem megy, de nem kell direkt konfliktust szítani!



Összességében:

Sok kritikát olvastam erről a filmről, mielőtt megnéztem. Kb egyenlőre jön ki a pozitív és a negatív kritikák száma, tehát úgy voltam vele, hogy hát innentől ki vagyok segítve, valószínűleg annyira alternatív, hogy megosztja a nézőket. Pedig amúgy nem is, mert más volt, de nem annyira, mint amennyire vártam.
A látványvilága nagyon rendben van, szépek az élénk színű ruhák az amúgy full szürke tájban, szóval emiatt hatalmas pirospont.
A filmnek két olyan tulajdonsága van, ami azonban igen fájó volt számomra. Az egyik a műfaj kérdése, a másik pedig a koppintás a kedvenc sorozatomból.
Műfajilag vígjáték, ezzel nincs is baj, azonban van különbség a vicces vígjáték és a bárgyú vígjáték közt, ez pedig egyértelműen az utóbbi lett. A poénnak szánt dolgok általában kínosan erőltetettek lettek, tehát talán összesen egy jelenet volt, amin őszintén mosolyogtam. A többin vagy szörnyülködtem vagy hidegen hagyott.
Másik, mint már írtam, a bandita Hófehérke karakter egy koppintás. Emellett sajnos igen sok elem van, ami valószínűleg szintén az OUAT-ból jött. Pl. harc a herceggel, királynő tényleges varázsereje, badass törpék, stb.
A "kedvenc" koppintásom a "Kész vagy megfizetni a varázslat árát?" mondat volt, ami egy az egyben lopás a "Minden varázslatnak ára van" OUAT alapigazságról,  ami a sorozat egyik védjegye is egyben.
Ezektől eltekintve nem vészes, egyszer meg lehet nézni, bár engem nem kötött le túlzottan, simán megállítottam és elmentem enni a felénél, mert annyira nem tudott meghatni a filmbeli dráma. Mondjuk ez betudható annak is, hogy egy ismert történet 129. feldolgozása kb, tehát újat elenyésző százalékban mutat.
 Kedvenc szereplő: Lilly Collins szép Hófehérke volt, úgyhogy ő. :) Meg amúgy a királynő is inkább komikus volt, mint gonosz.
Legrosszabb embör: A királynő első számú ugráltatottja. Engem idegesített, hogy mindenhol ott van.

Kedvenc jelenet: Az elején a montázs, amikor megtudjuk az előzményeket, de a királynő szarkasztikus stílusában.
Leginkább elbénázott rész: Nem is elbénázott, hanem furcsa és abszolút logikátlan. Az almás jelenet utáni részt nem tudtam értelmezni, mármint ha valaki végignézi azt, amit Hófehérke ott, akkor nem hiszem, hogy utána éppen táncikálni és énekelni kezdeni a következő logikus lépés. Pláne ezt  énekelni. Nem rossz, ne értsetek félre, de ezt a szöveget én is megírom, plusz a refrén egy idő után az agyadra megy, pláne, hogy úgyis ezt fogod dúdolgatni a nap további részében, úgyhogy KATTINTANI CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE! :D
Kedvenc idézet: "A gyengeség csak akkor gyengeség, ha te is annak gondolod." Ha éppen motiválatlan vagy, nyugodtan tedd ki a faladra. Jól jöhet.
Kiknek ajánlom: Akik ismerik a Hófehérke sztorit, látták a Disney verziót vagy a mostani új változatokat és még nem unják. Jó buli lehet összehasonlítgatni őket. Ezenkívül a művészlelkek értékelni fogják a szemet gyönyörködtető látványt.
Kiknek nem ajánlom: Aki egy nevetős vígjátékot akar nézni, az kerülje. Nem vicces. Meg ha hidegrázást kapsz az elvont dolgoktól, akkor is ajánlatos más néznivalót keresni.





Mindezek után már csak annyit, hogy remélem tetszett a bejegyzés, illetve nem tűnt el a blogról mindenki! Fogok írni nemsokára, talán még a héten, ha nem leszek lusta, következőnek jön a PLL! :)
Addig is puszi-pacsi-stb. mindenkinek, jöjjenek a kommentek, hogy érezzem a törődést! Cserébe válaszolok rájuk, hogy ti is érezzétek a törődést! :D
Jók legyetek! :)