Minden bejegyzés elejére

Minden bejegyzéscím elé képzeljétek ezt: You must...

2014. október 19., vasárnap

Read &Love it: Stephanie Perkins könyvei

Huhh... (1 hetes, sok...) kihagyás után, frissen betöltve a 16-ot, itt vagyok, élek, virulok... annyira nem, mert fáradt vagyok, és tanulnom kéne, de nem baj. Majd arra is sor kerül.
A beígért 1 könyv helyett, rögtön három könyvről fogok írni. :) Enjoy...


- Az íróról:

Stephanie Perkins egy fiatal, vörös(es) hajú lány. Inkább nő, mert van férje. Eddig 3 könyve jelent meg: Anna és a francia csók, Lola és a szomszéd srác, Isla és a boldog befejezés
Ezek a könyvek igazából egybe tartoznak, mert a szereplők kb. ugyanazok. Illetve, pl. a 2. könyvben felbukkannak az 1. könyv főszereplői.
Stephanie Perkins
Nemrég találtam rá a könyveire, de teljesen elvarázsolt. Fantasztikus a stílusa, nagyon jó a humora, és persze, tudod, hogy mi lesz a vége, de akkor is izgalmas, ahogy eljutsz a végkifejletig. Az 1. részt 3szor is átolvastam, a 2. részt nemrég fejeztem be, de azt is újraolvastam azóta. (Update: A 3. részből is dupláztam.) :D
- Anna and the French Kiss (Anna és a francia csók):

- A sztori:
Anna Oliphant, az amerikai diáklány Párizsba kerül, egy amerikai gimnáziumba. Az apja egy híres író, de nem él velük. Ennek ellenére szeretné, ha a lánya egy nagyon 'kulturált' közegbe kerülne.
A lánya viszont fütyül az apjára, és nem érdekli az egész, mégis el kell mennie. Párizsban egyedül lenni, egy kollégiumban csomó idegennel, miközben nem beszélsz franciául... húzós lesz. Plusz, otthon kellett hagynia Toph-ot, a varázslatos srácot...
Anna előbb-utóbb kénytelen belátni, hogy a rossz dolgok, nem mindig olyan rosszak, és néha igenis el kell menni, hogy megtaláljuk azt a helyet, ahová tartozunk...
Megismerkedik Josh-sal, egy politikus fiával, Meredith-szel, a szöszi sportoló csajjal, Rashmi-val, a baromi okos indiai lánnyal, és Étienne St-Clair-rel, aki minden lány álma. Anna hamar összebarátkozik a csapattal. Azonban St.Clair nem hagyja nyugton... igen ám, de mit tegyen az ember lánya, ha a pasi foglalt, és különben is? Valaki otthon vár rá...

- Szereplők:
- Anna Oliphant:
 
Az elején egy kicsit irritált, mert olyan... semmilyen volt. Félt, pánikba esett, és nem csinált semmit. Csak sodródott.
Oké, nem éltem még egyedül Párizsban, de azért talán... nem lennék ennyire begubózva.
Anna egyre pozitívabban tűnik fel, ahogy haladunk előre a történetben. Csak azt a folytonos siránkozását kéne abbahagynia... :)
Kicsit felelőtlen lány, nem mindig gondol bele, hogy mit miért csinál. Vagy hogy a tetteivel kit bánt meg...
Ami kifejezetten aranyos volt, az a tisztaságmániája. Ebben a tekintetben tökre olyan, mint anyukám. Ha lát egy kosz foltot, azonnal letörli. :)
Összességében Anna egy totálisan átlagos lány. Olyan, mintha a SZJG Renije lenne, csak amerikaiként.

- Étienne St. Clair:

A francia-amerikai-angol srác, aki Anna legjobb barátjává válik. Helyes, édes, okos, kedves... minden pozitív jelzőt nem írok le, képzeljétek oda! :D Mindenki a vezetéknevén szólítja, bár nem derül ki, hogy miért.
Nagyon furcsa volt, hogy senki nem szólítja a keresztnevén...
Étienne egyetlen hibája, hogy fiúként hihetetlenül félénk, és nem meri megváltoztatni az életét. Ilyen szempontból Anna ellentéte, mert Anna élete egyszerűen megváltozott és kész.
Rajta az elejétől kezdve érződik, hogy vonzódik Annához, miközben van barátnője. Ja, másik jellemhiba: a barátnőjével előbb szakítania kéne, nem?
Étienne is olyan Cortez-típus, csak nemzetközi kiadásban. :)
A 2 fiatal Párizsban

- Az egészről:

Nos, hát. Nagyon tetszett. Nagyon nagyon nagyon.
Vicces, fiatalos, és pörgős. Annyi helyzet volt, ahol le lehetett volna zárni a sztorit, de nem. Csavartunk rajta még egyet. :)

Kedvenc szereplő: Rashmi, az indiai lány, Anna egyik barátja. Tökre magamra ismertem benne. Meg amúgy is. Indiai. Egzotikus. Menő.
Legellenszenvesebb karakter: Amanda Spitterton-Watts, és Anna is egy kicsit az elején. (Nem mondom meg, hogy Amanda kicsoda... tessék elolvasni. :D)
Kedvenc rész: Hálaadás.
Legrosszabb rész: Az eleje és Anna szülinapja.
Kedvenc idézet: "Lehetséges volna, hogy az otthon egy személy, nem pedig egy hely?"


- Lola and the Boy Next Door (Lola és a szomszéd srác):

- Sztori:

Dolores 'Lola' Nolan egy 17 éves lány, aki sosem viseli ugyanazt a ruhát kétszer. Azaz, mit ruhát, jelmezt. Lola ugyanis jelmeztervező akar lenni, és a suliba is különféle színes, mintás ruhákban megy és általában parókában.
Tökéletes élete van, hiszen kifogott magának egy 22 éves rockersrácot, Max-et. Dúl a love, egyedül a szülei nincsenek oda a fiúért, de ez sem olyan megoldhatatlan probléma.
Egyik nap Lola ijedten veszi észre, hogy a szomszédjukba visszaköltözött a Bell család. Annak idején Lola sokat lógott a Bell ikrekkel, de pár félreértés, illetve némi rosszakarat miatt megszakadt köztük a kapcsolat. Bell-ék elköltöztek, Lola pedig fohászkodott, hogy ne térjenek vissza.
Úgy tűnik, nem hallgatta meg az ég, mert itt vannak.
Calliope, az ifjúsági műkorcsolyabajnok, a maga tökéletességével, és Cricket, a maga vonzó, magas, helyes, vicces, édes lényével.
Lola régi érzései új erőre kapnak. Döntenie kell. Max, a szexi pasi,  vagy Cricket, a szomszéd, akire időtlen idők óta vágyakozik...


- Főszereplők:
- Lola:

Bolondos, és nagyon magabiztos. Legalábbis az elején, mert a magabiztosságából sokat veszít.
Kicsit furcsa volt a karaktere, nem csak azért, mert jelmezt hord, hanem azért is, mert... állítólag szereti Max-et. Szeretik egymást. De mikor megjön Cricket, összezavarja a csajt. Ha haragszik a srácra, és gyűlöli, akkor miért kezd el azon filózni, hogy kell-e neki a pasas?
Dolores
 Azt viszont nagyon becsülöm, hogy ad a szülei véleményére. Tiszteletben tartja a döntéseiket, nem próbál kibújni a büntetések alól, és szeretné, hogy a szülei elfogadják a pasiját.
Igazából cuki a jelmezesdi, de nem igazán értem, hogy mit akar vele jelképezni. De tippem van.
1, Keresi önmagát, és a saját stílusát.
Bár ez kicsit fura, mert 17 évesen talán már tudja, hogy ki-mi akar lenni.
2. Elrejti a valódi énjét.
Én ezt érzem a legvalószínűbbnek.
3. Nincs jobb dolga.
Végül is, ez is egy indok. :)
Lola

- Cricket Bell:

A szomszéd, aki okos, hiszen kiskora óta mindenféle kütyüt talál fel, tervez, alkot... olyan, mint Lola fiúban.
Ő nem játssza meg magát, a felbukkanása óta lehet érezni, hogy nem közömbös neki Lola.
A nővérével viszont nem tudtam mit kezdeni. Egész életében hozzá igazodott, a nővére nem hagyta élni, és még így is azt mondja, hogy neki ez tök mindegy! Mert ez neki így jó! Meg minden. Aha, képzelem!
Cricket
Az nagyon szimpatikus volt benne, hogy miközben látta, hogy Lola is kezdi megszeretni, nem mozdult rá, mert tudta, hogy a lány foglalt. Igazi kis lovag! :D
A nevétől viszont kibuktam. Mi ez a név? He? Ez nem név! A cricket egy játék. Vagy a tücsök angolul. Bocs, de a gyerekemet nem nevezném tücsöknek. Se krikett-játéknak...

- Max:

22 éves, menő rocksztár. Lola pasija, aki állítólag nagyon rendes, stb.
Nem tudom, nekem nem volt szimpi a legelejétől kezdve. Kicsit olyan, mintha kihasználta volna Lola-t, de lehet, hogy csak azért képzelem bele, mert már tudom, hogy mi a vége...
Max

Szerintem túl nagy volt köztük a korkülönbség... Max egy felnőtt pasi, Lola meg egy tini, aki még bőven nem találta meg önmagát, és azt meg pláne nem tudja, hogy mit akar... lásd az egész könyv :D
Maxtől egy kicsit érettebb viselkedést vártam volna... na mindegy.

- All about it:

Totál más volt, mint az 1. rész. Ezzel nem tudtam annyira azonosulni. :/ De azért jó volt.
Kedvenc karakter: Hm... hm... Anna, az 1. részből. (Itt is felbukkan...)
Legellenszenvesebb karakter: Max és Calliope.
Kedvenc rész: Mikor Lola szemüvege összetörik, és a kirándulás.
Legrosszabb rész: Mikor a fesztiválon, vagy hol vannak.
Kedvenc idézet: "Jelmezesdit játszó gyerek, aki már önmagát sem ismeri föl a saját maskarájában..."


- Isla and the Happily Ever After (Isla és a hepiend):

Mivel a bejegyzés írása óta megjelent magyarul, sőt, elolvastam, ezért erről a könyvről is kell írnom. Ez a rész teljesen új a posztban.

A sztori:

Isla Martin, a félig amerikai, félig francia diáklány végzős évét kezdi a Párizsi Amerikai Gimnáziumban. A lány kilencedikes koruk óta szerelmes Josh-ba, aki a barátai elballagása óta (Anna, St. Clair, Meredith és Rashmi) igen magányos. A művészsrác és az osztály jó kislánya között kialakuló szimpátia egyre erősödik a hetek múlásával, azonban a fiú befolyásos családja, Isla legjobb barátja és egy hatalmas adag balszerencse miatt elszakadnak egymástól. Túlélhet-e egy friss szerelem egy féléves szünetet?
A magyar borító teljesen más, mint az eredeti, de nekem ez tetszik jobban.

Főszereplők:
- Isla Martin:
 
Édesanyja révén félig francia, így az amerikai lány tökéletesen beszél mindkét nyelven. Ez egyszerre jelent neki előnyt és hátrányt, ugyanis mindkét ország és nyelv a sajátjának érződik, azonban két hazával a háta mögött kicsit gyökértelen és skizofrén az egész élete. Ha több helyen is otthon vagy, könnyen előfordulhat, hogy úgy érzed, nincs egyetlen IGAZI otthonod.
Isla-nak a neve is különleges, ugyanis egy szigetről kapta a nevét. (A pontos okhoz kérem olvassák el a könyvet! :D) A kiejtése is bonyolultabb, mint elsőre hinnéd, nem "Izla", hanem "Ájla", mint a sziget.
Isla nagyon romantikus lélek, ugyanakkor mindeddig elnyomta a bohókás énjét és ő volt a praktikus, mindig megfelelő jógyerek. Sokkal spontánabbnak kellene lennie, ugyanis az élet sokkal szórakoztatóbb úgy, mintha mindig megpróbálnál igazodni mindenkihez.
Emellett elképesztően önbizalom-hiányos, ami nagyon fura az osztályelsőség mellett, hiszen láthatja, hogy okos és minden sikerül, amibe csak belefog.
Isla
Vörös haja is igazi különlegesség, ő azonban a regényben is kifejti, hogy nem mindig előny a vörös haj, hiszen az emberek tele vannak sztereotípiákkal a vörösekkel szemben. pl. boszorkányok, nimfománok
Isla sokat fejlődik a történet alatt, azonban a "hirtelen rájövök, hogy ez így nem jó és egyik pillanatról a másikra minden kockázatot vállalok" fordulat nagyon valószínűtlen. Reálisabb lett volna, ha szépen lassan jön rá erre, plusz az előtte levő események (Barcelona khm khm) nem éppen azt mutatják, hogy a csaj félne az ismeretlentől.

- Josh Wasserstein:

Az első részben megismert kis csapat tagja, édesapja politikus, így az élete és a döntései sokkal nagyobb hatással bírnak, mint a korabelieké. Josh tehetséges művész, emellett az évfolyam legokosabb diákja, csak éppenséggel magasról tesz az iskolára, így hármasokkal és lógásokkal van tele az ellenőrzője.
Ő nagyon spontán ember alapjaiban véve, viszont amikor mélyebben megismerjük, rájövünk, hogy tele van tervekkel és úgy alakítja az életét, hogy elérje a céljait.
Mivel a haverjainál egy évvel fiatalabb, igen egyedül érzi magát, ráadásul a szülei az USA-ban élnek, így tulajdonképpen neki a magány a természetes állapota. Veszélyesen szeretne tartozni valakihez, csak legyen egy vagy több olyan ember, akit a magáénak tudhat, mintegy biztos pontként.
Josh (Igen, tudom, Andrew Garfield, de nála művészebbnek kinézőt embert nem találtam.) :D
Nagyon tud szeretni és a szeretteiért bármit megtenne, ami ellensúlyozza egy kicsit a "magamnak való művész vagyok és úgyse ért meg senki" viselkedését.

- Kurt:

Isla legjobb barátja kiskora óta, tizenegyedikes. Kurt autista, tehát vannak bizonyos rituálék, amihez ragaszkodik. pl. a hét ugyanazon napján ugyanott ugyanazt enni
A többiek suttyók és nem fogadják el a fiút, így Isla-val ketten alkotnak szétrobbanthatatlan párost.
Képtelen hazudni, így ha nem is mindig kellemes meghallgatni, amit mond, de Isla biztos lehet benne, hogy mindig a színtiszta igazat mondja. Természetesen ez a tulajdonsága sok helyzetben hátrány, tehát a diákcsínyek és hasonlók eléggé ki vannak zárva az életükből.
Kurt 
Annak nagyon örültem, hogy nem került bele a "titokban szereti a legjobb barátját"- szál, ugyanis az nagyon sablonos lett volna. Stephanie Perkins-nek volt ennyi esze, tehát hurrá! :)


Összességében:

A 3 közül ez tetszett a legjobban, ugyanis tökéletesen visszaadja a szerelem kezdeti fázisának érzését ("senki nem érdekel, csak a másik"), ugyanakkor a két szereplő kapcsolata viharos gyorsasággal alakult ki, ahhoz képest, hogy előtte 3 szót beszéltek összesen. Sokkal felnőttesebb a két főszereplő, mint a másik 2 könyvben és talán ezért is érzem annyira aktuálisnak.
Amiatt is nagyon tetszett, hogy a szereplők próbálnak éretten viselkedni és nem ragadnak le a "kamasz vagyok, megsértődöm, kérj bocsánatot te" típusú konfliktuskezelésnél.
Kedvenc szereplő: Josh személyiségileg, mert hihetetlenül valós karakter lett. Valamint Isla. Nagyon durván olyan, mint én és bőven lenne mit tanulnom tőle. Nem szabad hagyni, hogy a félelmeink befolyásoljanak.
Idegesít, ezért nyakon vágnám ember: Hattie, Isla húga, mert folyton csak kavart és tudom, hogy seggfejség, de Kurt-öt se bírtam. Nem azért, mert autista, hanem mert a személyisége volt számomra zavaró. pl. empátia az igen kevés szorult belé
Kedvenc jelenet: Félre a jó kislánysággal, a 16+-os jelenetek. Végre történik valami. :D
Legrosszabb rész: Amikor szenvednek (főleg Isla), meg a "hirtelen kockázatot vállalok minden helyzetben" fordulat teljesen irreális volt.
Kedvenc idézet: "Hihetetlen, hogy a felnőttek nap mint nap csinálhatják ezt. Vajon fölfogják, hogy milyen mázlisták? Vagy megfeledkeznek róla, hogy ezek az apró mozzanatok tulajdonképpen apró csodák?" Mindezt a közös fogmosás közben. Annyira találó. Minden együtt töltött pillanat érték, nem kell hozzá semmilyen faksznis dolog, a mindennapi dolgok is lehetnek ugyanolyan különlegesek, mint egy nagy gonddal megszervezett randi, ha együtt csináljátok és örültök a másiknak. (Ez is életbölcsesség. Azért emeltem ki. :D )


All about Stephanie Perkins:

Szóval. Iszonyatosan megszerettem. Szerintem ő olyan Amerikában, mint nálunk Leiner Laura. :)






Nos, itt a vége. :) Remélem élvezhető lett! ÉS ne haragudjatok a késésért!
Az őszi szünet nem sokára itt van, akkor kegyetlenül visszatérek ám! :D
Na pá!
me...








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése